Általános megközelítés született az egységes hatályú európai szabadalomról szóló rendelettervezetekről
A magyar EU-Elnökség által 2011. június 27-ére összehívott Versenyképességi Tanács rendkívüli ülésén 25 tagállam ún. általános megközelítést fogadott el az egységes szabadalmi oltalom létrehozásának területén működtetett megerősített együttműködés végrehajtásáról, valamint az egységes szabadalmi oltalom nyelvi rezsimjéről szóló rendeletjavaslatok kapcsán. Az általános megközelítés a Tanács által támogatott szövegtervezetet jelenti, amellyel kapcsolatban az Európai Parlament még nem nyilvánított véleményt.
A Versenyképességi Tanács 2011. március 10-én - Olaszország és Spanyolország ellenszavazatával - fogadta el az egységes szabadalom létrehozatalára irányuló ún. megerősített együttműködés elindítására felhatalmazó határozatot. Ennek nyomán a Bizottság 2011. április 15-én terjesztette elő azokat a rendeletjavaslatokat, amelyek tekintetében most általános megközelítés született.
A két rendeletjavaslat közül az egységes szabadalmi oltalom létrehozását szolgáló tervezet célja a belső piac igényeit kiszolgáló egységes hatályú európai szabadalom létrehozása, amely a megerősített együttműködésben részt vevő 25 tagállam (Spanyolország és Olaszország kivételével valamennyi EU tagállam) területén érvényes, és amelyet e 25 tagállam összességére vonatkozóan lehet korlátozni, átruházni, megsemmisíteni, illetve oltalmának megszűnését megállapítani. Az „egységes hatályú európai szabadalom” úgy képezi majd az európai szabadalmak speciális válfaját, hogy a bejelentőnek a „rendes” európai szabadalom megadásról szóló értesítés meghirdetését követő egy hónapon belül lenne lehetősége külön kérnie az Európai Szabadalmi Hivataltól (ESZH) az európai szabadalom „egységes hatállyal” való felruházását. Az ESZH-t az egységes hatályú európai szabadalmak és fenntartási díjaik adminisztrációjával, valamint az ezzel összefüggő lajstromvezetési feladatokkal a résztvevő tagállamok összessége bízza meg.
A rendeletjavaslat a folyamatban lévő európai szabadalmi bejelentések alapján is módot adna majd az egységes hatály igénylésére, azaz erre vonatkozó kérelmet minden olyan európai szabadalom esetében be lehet nyújtani, amelyet a rendelet hatálybalépését követően adnak meg.
A nyelvi kérdésekről szóló rendeletjavaslat értelmében az egységes hatályú európai szabadalmaknak a 25 tagállam területén való hatályosulásához - egy külön szabályozott átmeneti időszakon túl - nem lenne szükség további fordítások benyújtására azt követően, hogy az európai szabadalmat megadták, a megadott szabadalom szövegét pedig (a leírást a megadás nyelvén, azaz angolul, németül vagy franciául; az igénypontokat pedig mindhárom nyelven) közzétették. Ennek alapján az oltalom terjedelmét meghatározó igénypontok az ESZH három hivatalos nyelvén (angolul, franciául és németül), a leírás pedig a megadás nyelvén (angolul vagy franciául vagy németül) lennének hozzáférhetőek (és ez utóbbi képezné a szabadalom hivatalos szövegét is).
Az európai szabadalmi bejelentést továbbra is bármilyen nyelven meg lehet tenni, az Európai Szabadalmi Egyezmény által előírt határidőn belül azonban továbbra is angolra, németre vagy franciára kell fordítani annak érdekében, hogy az ESZH elbírálja azt. A rendelettervezet által bevezetni kívánt újítást az a kompenzációs mechanizmus jelenti, amelynek értelmében - egy bizonyos plafonig - ennek a fordításnak a költségeit az EU angolon, németen és francián kívüli hivatalos nyelvei egyikén bejelentést tevők számára a fenntartásidíj-bevételből megtérítenék.
Jogvita esetén a szabadalmasnak az egységes hatályú szabadalom teljes fordítását a fentiek ellenére el kellene készítenie az állítólagos bitorló lakóhelyének vagy a bitorlás helyének, illetve az eljáró bíróság székhelyének megfelelő tagállam hivatalos nyelvére. Az eljáró bíróságnak a kártérítési igények megítélése kapcsán figyelembe kell vennie, ha ezt megelőzően az állítólagos bitorló nem férhetett hozzá a szabadalom szövegéhez a saját nyelvén, és ezért nem volt tőle ésszerűen elvárható, hogy tudjon a bitorlásról (az objektív jogkövetkezmények azonban mindenképpen alkalmazhatók lennének).
Mindemellett az ESZH a gépi (automatizált, on-line hozzáférhető) fordításoknak egy olyan rendszerét honosítaná meg, amely ingyenes hozzáférést biztosít a közzétett szabadalmi bejelentések és a megadott szabadalmak fordításához valamennyi uniós hivatalos nyelven. Mindez azonban csupán a „szabadalmi tájékoztatás” céljait szolgálná, a gépi úton előállt fordítások ugyanis nem rendelkeznének joghatással. Szintén joghatás nélküli fordítások lennének a szabadalom szövegének azok a nyelvi verziói, amelyeket „a jó minőségű gépi fordítások rendelkezésre állásáig” (de legfeljebb 12 évig) tartó átmeneti időszakban kellene a bejelentőknek a megadásról szóló értesítés meghirdetését követő egy hónapon belül, az egységes hatály bejegyzésével egyidejűleg benyújtani. Ezek a franciául vagy németül megadott európai szabadalmak esetében angol fordítások lennének, angolul megadott európai szabadalmak esetében pedig a megerősített együttműködésben résztvevő tagállamok bármely olyan hivatalos nyelvén elkészített fordítások, amely egyben EU hivatalos nyelv is.
A munkát a lengyel elnökség folytatni kívánja, és a két rendeletjavaslatról elfogadott általános megközelítés parlamenti vitája mellett a jogviták elbírálására joghatósággal rendelkező egységes bírói fórumrendszer kialakítására vonatkozó, a magyar elnökség által 2011. június 14-én bemutatott megállapodás-tervezet további tárgyalását is prioritásként kívánja kezelni.